olyan jó volt ma. mióta felültünk makón a buszra, és elkezdődött a kirándulás, annyi minden sokkal jobb lett. nem akarom hogy vége legyen ennek az egésznek. szeretem az osztályomat, és olyan jól érzem magam velük, mint még soha. olyan jó napjaim vannak mostanában, és szar belegondolni, hogy nemsoká mindennek vége lesz. még HÉT napot vagyok velük, aztán huss, mintha mindent eltörölnének... nem tudom, szeretném, ha minden így maradna, ahogy most van. érted, minden. nem akarok semmi változást, egyszerüen csak élvezni akarom, hogy végre boldog lehetek egy kicsit. végre van pár ember akiknek fontos vagyok, akik megölelnek, ha úgy látják jónak, vagy meghívnak vmire, mikor összefutunk az utcán... több mint 10 éve vagyok itt, hát ennyi kellett hozzá? és most... annyira nem akarok egy pici változást se. maradjon minden így még jó sokáig...

na jó valami más... a mai napom tényleg jó volt, végülis suliban így elvagyunk, én legalább is, minden órán majdnem bealszom... suli után hazajöttem, aztán megint mentem... buszmegbe találkoztam dzsó bácsival aki úgy utánamordított hogy majdnem összecsináltam magam XD aztán visszafele meg találkoztam fiammal aki a kocsmába lopta a napot... hátt ilyenre kell egy anyának hazajönni... :D mindegy, ez csak úgy vicces ha ottvoltál... ^^ aztáán hazajöttem, nem csináltam kb semmit... vagyis de, vacsit (: most meg várom hogy janónak átmenjenek a képek, meg anyám kiszabaduljon a fürdőszobából, és mehessek, aztán meg aludni.

egyébként eszembe jutott amit tegnap mondott reni, hogy ha a saját szüleimről beszélek, akkor anyám, apám (bár ez rohadt ritka, csak akkor mondom ha muszáj, és a hangsúly akkor is megvan...) de ha mások szüleiröl beszélek, akkor nyilván nem mondom, hogy anyád (hacsak nem az a cél XD) hanem mindig azt, hogy anyud. viszont az apával meg nem így vagyok, hanem arra azt mondom hogy apád. reni vette észre, és mondta hogy mennyire látszik, hogy nem használom sűrűn az apa szót. tök fura, és elgondolkoztam rajta. meg egyébként mostanába ez kurvára bennem van, hogy bassza meg már más apa szarul érzi magát, ha nem láthatja a gyerekét pár hétig, legalább felhívja, és az első adandó alkalommal meglátogatja, és ami a legfontosabb: látszik, hogy a szive minden darabkájával örül annak, hogy láthatja a gyerekét... néha azért kibaszottul hiányoznak ezek a dolgok is... persze nem egy ilyen embertől, mert nem tudok vele sokáig megmaradni egy légkörbe... természetemből adódik, hogy az emberek nagy többségét megtűröm magam mellett, mert toleráns vagyok, és el tudom viselni sok mindenkinek a rigolyáit... elég irónikus, hogy pont ő nem tartozik ezek az emberek közé... na midnegy, ezt azért úgy jó volt elmondani...

megyek is aludni, mert holnap fél 8ra kell bemennem, tudod impotencia tesztet írok. szurkoljunk mindenkinek.